2014. augusztus 20., szerda

Sasha Grey - A Juliette társaság


Író: Sasha Grey

Cím: A Juliette társaság

Műfaj: Erotikus

Megjelenés éve: 2014

Értékelés:




Catherine, a gyönyörű nő, akinek szexualitása csak nemrég ébredt, egy titkos klubban találja magát, ahol a világ legnagyobb hatalmú vezetői találkoznak, hogy kiéljék legmélyebb, legsötétebb szexuális fantáziáikat. Az új élmények nagyon erős új élvezeteket nyitnak meg Catherine előtt, ugyanakkor lerombolnak mindent, amit addig értéknek tartott.
A könyv szerzője, Sasha Grey a hollywoodi pornóipar egyik legsikeresebb sztárja volt.




Shadow véleménye:


A neten nézelődve azt vettem észre, hogy eddig nem sokan mertek vállalkozni ennek a könyvnek az értékelésére. Hát én bevállalom. És nem leszek kíméletes.

Egyszerűen borzalmas volt! Nem viccelek. Én nem túl sokszor mondok ilyet, de szerintem azért a papírért is kár volt, amire kinyomtatták.

Anno, mikor az Szirén kijött elolvastam és a mai napig nagyon szeretem azt a könyvet, mi több az egész sorozatot. Sajnos ezt erről a könyvről nem mondhatom el, mi több a közelébe sem ér.

Mikor belekezdtem az olvasásba tisztában voltam Sasha Grey korábbi „munkásságával”. Sokak számára biztos nem mondok azzal újat, hogy a hölgyemény évekig volt pornó színésznő. 2011-ben visszavonult és belekezdett olyan dolgokba, mint a zenélés, a színészet (hagyományos filmekben, sorozatokban), és úgy gondolta ír egy könyvet. Hát szerintem bár ne tette volna.

Ez a könyv fényévekre van az erotikustól. Viszont nagyon közel áll a közönségeshez. Félreértés ne essék, nem vagyok prűd. De ez a könyv már nálam is leverte azt a bizonyos biztosítékot.

A történet igyekszik, állítólag, realisztikusan ábrázolni a titkos szex klubok világát. Szerintem csak azt a közönséges klisét sikerült közvetítenie írásban, amit a pornófilmek ontanak. Hogy a nő azt szereti, ha fájdalmat okoznak neki, ha megalázzák, és ezt még élvezi is. Köszi szépen!

A megdöbbentő, hogy már a könyv elején kihangsúlyozásra kerül, hogy a nőkre másképp hat a pornófilmek vizuális ingere, minta pasikra. Lényegében, nem mi nők vagyunk ezeknek a filmeknek a közönsége, amit ugyebár eddig is tudtunk. Ezek után nem gondoltam volna, hogy mégis ezeknek a filmeknek a berögződött jeleneteit igyekszik a női olvasó torkán lenyomni erotika címszó alatt.

Nehéz eldönteni helyenként, hogy életrajzot olvasunk, vagy valami keménypornó, és a Trainspotting keverékét. 
Na és ehhez jönnek még a filmelméleti adalékok. Hurrá! Tényleg, másra se vágytam csak arra, hogy egy komplett művészfilm katalógust, ától cettig belém plántáljanak. A könyv végére olyan fejfájásom lett, hogy azt elmondani nem tudom.

Kaptam egy nimfomán csajt, aki konkrétan dacból belevág a nagy önfelismerésbe, amiben minden segítséget megkap fehérmájú barátnőjétől. Micsoda karakterek! Hát nem fantasztikus?

De kapunk még fura filmelmélet tanárt Marcust, Bundyt, a perverz weboldalt üzemeltető havert, és egy pasit, Jacket, aki Catherine pasija, de a karrierje miatt kevesebb időt tud a barátnőjével tölteni. Remek, igazán remek szereposztás!
Na és ehhez jönnek annak a bizonyos klubnak, a név és arc nélküli tagjai, akik hogy úgy mondjam, mindegy hol, vagy kivel, csak orrba-szájba, és minél többször. 

Kivételesen nem azért lestem az oldalszámokat, mert attól tartottam, hogy túl hamar elfogynak a lapok, hanem épp ellenkezőleg. Már alig vártam, hogy végre vége legyen ennek az agybajnak. 

Az utolsó oldal elolvasása után, miközben egy hatalmas csattanással landolt a kukában a könyv, azon tűnődtem, hogy ez most mi akart lenni. Erotikus regény? Életrajz? Krimi? Thriller? Aztán arra jutottam, hogy pornó, de abból is a közönségesebb fajta.

Azt se bántam volna, ha ez a könyv kimarad az életemből, és talán az is jobb lett volna, ha a szuszter a kaptafánál marad.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...