2014. augusztus 12., kedd

Nyrae Dawn - A játszma


Író: Nyrae Dawn

Cím: A játszma

Műfaj: New Adult, Romatikus

Megjelenés éve: 2014

Értékelés:






A tizenkilenc éves Cheyenne megpróbálja tökéletesnek mutatni az életét, hogy elfedje múltja emlékeit. Amikor első főiskolás évében belefut a barátjába, aki egy másik nővel van, e tökéletes kép veszélybe kerül. A huszonegy éves Colt sosem akart főiskolára menni, és sose számított rá, hogy viszi valamire az életben, de mivel haldokló anyjának az a kívánsága, hogy végezze el a főiskolát, nincs más választása, mint úgy tenni, mintha ezt szeretné. Cheyenne-nek szüksége van egy álbarátra, hogy visszaszerezze volt fiúját, Coltnak pedig pénz kell, hogy gondoskodjon a mamájáról, úgyhogy alkut kötnek, amely mindkettőjüknek előnyös. De mi van, ha Cheyenne múltja nem olyan, amilyennek gondolja? Nemsokára már egy másik játszmát játszanak – belegabalyodnak egymásba, hogy elfeledjék fájdalmukat. Minél jobban játsszák a játszmát, annál inkább érzik az egyetlen valóságos dolognak. Cheyenne is, Colt is tudja, hogy az élet sosem könnyű, de egyikük sem számít a tragédiára, amely azzal fenyeget, hogy véget vet játszmájuknak, és örökre elválasztja őket.




Shadow véleménye:

A fülszöveg alapján tartottam ettől a könyvtől, mert ugyebár ez a kategória nem épp a kedvenceim közé tartozik. Azért tettem kivételt, mert a kiadó nagyon régóta halogatta a megjelenést és ez felcsigázta a kíváncsiságom, hogy vajon mi lehet az oka. Lehet, hogy ennyire jó?

A könyvet először kézbe véve kissé csalódott voltam, főleg az ára miatt. Egy nem túl vastag valamit tartottam a kezemben. Arról nem is beszélve, hogy a történet vége után cirka 30 oldalnyi ízelítőt vágtak hozzám más könyvekből. Sajnos pont olyanokból, amiket már olvastam. A borító szép, de a könyv befejezése után mégis hiányolni kezdtem, a képről a srác tetkóit.

Na de nézzük magát a történetet.

A fülszöveg alapján nem titok, és nem is spoiler, hogy két sérült fiatalról szól ez a történet. Cheyenne-ről, aki a külvilág számára igyekszik tökéletesnek mutatni magát, holott igen komoly belső démonokkal küzd, és Coltról aki úgy érzi, hogy gúsba köti haldokló édesanyjának tett ígérete, miszerint elvégzi a fősulit, és lesz valaki az életben, hogy többre vigye, mint az apja, és ne legyenek olyan nehézségei a későbbiekben, amivel az édesanyjának meg kellett küzdenie.

"Vannak helyzetek, amikor annyira súlytalanok a szavak. Nem jelentenek semmit, de mindössze ennyi eszközünk van kifejezni magunkat."
Amikor az útjaik keresztezik egymást és Cheyenne megbántottságában alkut ajánl Coltnak, aki persze homlokegyenest ellentéte exbarátjának. De rövid idő elteltével a dolgok kezdenek megváltozni. Cheyenne páncélján, amit a külvilág felé mutat, már az első perctől megjelennek az apró kis repedések, és a történet előrehaladtával csak növekednek, hogy a végén teljesen átalakuljon az eddigi életéről alkotott képe, és elképzelése. Eleinte csak „üzleti alapú” a megállapodásuk, de ahogy egyre jobban megismerik egymás, meg is értik a másik motivációit. Végül talán ez a megértés, és megismerés sodorja őket végérvényesen egymás karjába, hogy a színjátékot feladva, igazán egymásra találjanak.

Colt is páncélt visel a külvilág számára, hisz a képpel, amit kialakított magáról, mindenki számára a rosszfiú kategóriába soroltatja magát. A látszólagos nemtörődömsége, a „munkája”, és az egész életstílusa azt mutatja másoknak, hogy: „Ne szórakozz velem, mert megbánod!”. De leges legbelül, jól elrejtve, ő is csak egy kissrác, aki retteg, hogy elveszíti az anyukáját, és egyedül marad a nagyvilágban.

"Mindig a dögös pasik a legnagyobb seggfejek."

Szívszorító volt végig olvasni Colt édesanyjának szenvedését, és a végkifejletet nem is bírtam ki sírás nélkül. Ezért jó előre figyelmeztetek mindenkit, hogy készítsétek magatok mellé a zsepit, mert én elég hülyén nézhettem ki, hogy sírva napozok a tóparton.
Az utolsó lapra érve meg kellett állapítanom, hogy egészen beszippantott a történet, és kellemesen csalódtam. Nem tudtam letenni, így egy nappal a megvétel után már ki is olvastam.

Lényegében szép történet az egymásra találásról, az újra kezdésről. Nagyon realisztikusan ábrázolja két fiatal problémáit, és azt, hogy a főiskola nem mindenki számára a végtelen bulizások ideje, bármi legyen is a látszat a külvilág számára.


Tekinthetjük ezt a történetet egyfajta tanításnak is arról, hogy ne ítélj első látásra. Mert a tetkós srácok nem mind rosszfiúk, és a tökéletes külsővel megáldott lányok élete sem mindig hibátlan. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...