Cím: Alpha - Alfa
Sorozat: Shifters #6 (Vérmacskák #6)
Műfaj: Fantasy
Megjelenés éve: 2014
A Tanács új, gátlástalan feje határsértéssel,
emberrablással, gyilkossággal és árulással vádolt meg engem, Jace-t és Marcot.
Hát igen, elfoglaltak voltunk mostanában. Most azonban ideje, hogy a saját
kezünkbe vegyük az igazságszolgáltatást, megbosszuljuk a bátyám halálát és
kivágjuk a Tanács szívében terjedő rothadást.
Nem lesz könnyű. A veszteségek elkerülhetetlenek, de
megesküdtem, hogy mindenáron megvédelmezem a falkámat. Marckal az oldalamon –
és célkereszttel a hátamon – haladok előre a végső leszámolás felé, amely
mindent végleg megváltoztat majd.
Shadow véleménye:
Szeretem/Szerettem ezt a sorozatot, de..........................
a befejező rész kis híján kifogott rajtam.
Mégpedig azért, mert rettentően nyögve-nyelősen haladtam vele, és rám nem jellemző módon többször neki kellett futnom, hogy ki tudjam olvasni, pedig már öt részt végigdrukkoltam.
Valahogy az volt az érzésem, csak egy helyben topogunk. Mintha maga az írónő sem tudta volna, mihez kezdjen a Faythe - Marc - Jace háromszöggel. Ami nem mellesleg végtelenül fárasztó, és idegesítő volt. Az egyik nyavalyog, a másik dühöng, a harmadik meg csak álldogál, és csendben füstölög.
Nem fogom szépíteni, untam!
Untam Faythe döntésképtelenségét, és a két srác állandó pisilő versenyét. Már-már ejutottam arra a pontra, hogy ha tudnám kikapnám a hölgyeményt a könyvből, hogy megrázzam, mint foxi a lábtörlőt, de, hogy minimum ráordibáljak, hogy térj már észhez, te liba!
"– Ez az egész olyan, mint egy ijesztő és szőrös szappanopera (…)."
Aztán szinte egyik lapról, a másikra felpörögtek az események, és a könyv második felét már viszonylag gyorsan kiolvastam. Innentől egy totális háború közepébe csöppen az olvasó, melyből nem hiányoznak, az újabb halálesetek, az árulás, az aljas szándékok, és a mocskos cselszövések.
Azaz jön a dráma, dráma hátán.
Bár azt be kell vallanom, hogy volt a könyvnek egy szakasza ahol nem bírtam ki sírás nélkül. Nagyon kedveltem azt a szereplőt, akiről még én is elhittem, hogy elpusztíthatatlan.
De hiába hatott meg a könyv ezen része, mégis olyan érzésem volt, mintha egy amerikai tv-sorozat szezonzárójába csöppentem volna, és emiatt nem volt teljes az élmény. Nagy petárdadurrogtatás, visszatérő korábbi mellékszereplők (bruinok, kóborok, mennydörgő madarak) akik természetesen beszállnak a nagy végjátékba. Sablonos, mindenáron lezárunk minden szálat érzésem volt. Nem történik semmi váratlan, semmi fordulat, csak folyik a történet a maga kiszámítható módon.
Bár az is lehet, hogy rosszkor talált meg ez a könyv, vagy csak nekem voltak túl nagy elvárásaim ennek a a sorozatnak a befejezésével szemben.
"A világ nem fekete és fehér, jó és gonosz. A valóban sorsdöntő csatákat az ellentétek között, a szürke zónában vívják, és a nagyobb jóért néha keserves áldozatokat kell hozni. A cél és az eszköz is csak egy árnyék a ködben."
Elviekben a vadóc, sorsa ellen lázadó lányból érett, felnőtt, falkája iránt felelősségteljes nő/Alfa válik a sorozat végére. Ezzel azért vitatkoznék, mert ebből a folyamatból nekem maximum annyi jött le, hogy adva van egy csajszi, aki a szerelmi élete kuszaságán nyavajog, Már-már komikus ahogy Faythe kezd macska létére MacGyver-re hasonlítani. De komolyan, nincs olyan fogság, ahonnan ne dumálná ki magát, vagy ha szavakkal nem megy, akkor képes a komódból létrát barkácsolni, hogy kimásszon az ablakon. Alfának, alfa lett névlegesen, és hoz ugyan döntéseket, de jellemzően folyton rosszul sülnek el a dolgok, de mindig van egy rokon aki kimenti a fenekét. Harcolni, harcol, de számomra leginkább a bosszú vezérli minden lépését.
"Az a faház és én egyszerre szerettük és gyűlöltük egymást, a viszonyunk majdnem olyan bonyolult volt, mint Marckal."
A mellékszereplőkről annyit, hogy nagyjából olyan mintha, ott sem lennének. Kaci a cuki kis cicából, egy hisztis kamaszra vált ebben a részben, amitől nem lett a szívem csücske. Faythe anyja, Karen nagyobb hangsúlyt kap ebben a részben, bár az érzelmei annyira nekem nem jöttek át, nem sikerültek túl hihetőre. Sorolhatnám még a mellékszereplőket, de akkor ebből az értékelésből regény lenne, annyian felbukkantak ebben a részben.
Hiába alakul a történet vége a kedvem szerint. mégsem tudom 3 csillagnál magasabbra értékelni ez a könyvet, pedig nagy kedvencem volt ez a sorozat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése